Professzor
– Mit gondoltok, kedves barátaim, üdvözölni kellene-e Skócia függetlenedési
törekvéseit, vagy inkább le kellene beszélni erről?
Kapitány –
Szerintem minden népnek joga van az önállóságra és a függetlenségre.
Kifejezetten visszataszítónak tartom, hogy sokan ebben álságos politikát
folytatnak. És természetesen, megint a kettős mércéről kellene beszélni…
Doktor – Én
azt hittem, hogy már réges-régen túl vagyunk a nemzetállami logikán. Attól,
hogy külön identitást vallanak, nem kell szétverni azt az egységet, amely
kiválóan működik. És ne hagyjuk ki a számításból, hogy ez az egység a világ
egyik legfejlettebb és legdemokratikusabb társadalma.
Kapitány –
Attól tartok, erről a skótoknak jóval árnyaltabb véleményük van.
Professzor
– Nagy-Britannia évtizedek óta komoly válságban van. Nem egyszerű átvedleni a
világtörténelem legnagyobb birodalmából egy józan európai középhatalommá.
Bizony, kísér a múlt…
Kapitány –
És képtelen eldönteni, hogy jó lesz-e neki az európai középhatalmi státusz,
vagy inkább az Egyesült Államok 52-ik állama legyen.
Doktor –
Persze, majd ha az USA államfőjének ismeri el a királynőt…
Kapitány –
Egy biztos, Skócia nem a Malvin szigetek…
Mester –
Ennek ellenére Nagy-Britannia nem áll vesztésre. A gyorsnaszádoknál és a
rombolóknál sokkal hatékonyabb eszközei vannak. Ne legyen kétségünk, hogy sok
minden latba lesz vetve, hogy ebből a függetlenségi harcból ne legyen semmi
komoly. És ebben Nagy-Britannia nincs egyedül, szinte a teljes Unió mellette
van.
Doktor –
Mintha sokat számítana ez. Norvégia is megél az Unión kívül. Véletlenül ugyanazon
a kőolaj-mező fogja hizlalni a költségvetésüket.
Mester –
Norvégia más eset, ő egy mintagyerek a NATO-ban. Bár magam hosszú évek óta
hangoztatom, hogy az Uniónak komoly nyomás alá kellene helyeznie Norvégiát és
Svájcot, hogy belépjenek az európai közösségbe.
Kapitány –
Ezt lelkesen támogatom! Bizony ott a helyük, az euró bevezetésével együtt.
Doktor –
Csodálkoznék, ha életünkben ez bekövetkezne.
Mester –
Visszatérve viszont az eredeti kérdésre, én azt mondom: helyes, ha minél több
önálló régió reális önállóságot, önigazgatást kapna, Európában, és szerte a
világon. De ezt csak erősödő világméretű integráció keretében szabad megoldani,
egészen a világkormányig eljutva.
* * *