2000. május 25., csütörtök

Miért szeretsz

 

Professzor – Megkérdezte a szerelme Erósztól „Miért szeretsz?” Erósz válasza így szólt: „Szeretlek, mert ilyen vagy!” Ugyanezt megkérdezte Filia szerelme. Filia válasza így szólt: „Szeretlek, mert társam vagy!” Megkérdezte ezt Szexus szerelme is. Szexus válasza: „Szeretlek, mert enyém vagy!” Végül Agapé szerelme is feltette ugyanezt a kérdést. Agapé ezt mondta: „Szeretlek – mert szeretlek.” Ti miért szeretitek, akit szerelemmel szerettek? Drága bátor kapitányunk?

Kapitány – Kell is a nagy bátorság, hogy kimondhassam: erre a kérdésre nem lehet válaszolni egy mondattal, ha egyáltalán lehetne válaszolni. Nekem az a fontosabb, hogy ismerem a szerelmet.

Professzor – Boldog ember vagy, kapitány! De lám, ez is egy mondatos válasz volt. Szépséges és okos barátnőm?

Doktor – Szeretek szeretni, és szeretem, ha szeretnek. És hiszek az örökké tartó szerelem, a sok örökké tartó szerelemben. Ezekre a csodákra jó vigyázni.

Professzor – Hát te is egy boldog ember vagy, fiatal lány! És te, Mester, mi a te válaszod?

Mester – „A szerelem sötét verem” – mondja Petőfi. Bulgakov szerint „a szerelem úgy termett ott” hősei közé. „mint ahogy a gyilkos pattan elő a föld alól a szűk sikátorban” és megsebezte őket. Nagy erő, és nagy kegy a szerelem… De bevallom, szívesebben kimondom háromszor is, hogy szeretlek, mint hogy magyarázzam, miért. És neked, bölcs professzor asszonyunk, mi volna a te válaszod saját kérdésedre:

Professzor – A kérdés nem az enyém. Ősrégi kérdés. Szerintem, mindenkiben felmerül: miért szeretnek engem. Ennél kínzóbb bizonyára csak az a kérdés lehet, hogy vajon, miért nem szeretnek. De hogy ne maradjatok le a hóhér akasztásáról, elmondom az én válaszomat. Szeretem a szerelmemet, mert, ha mellettem van, de akkor is, ha csak gondolok rá, másképpen ver a szívem.

 


 

* * *