Az első számú közellenség

 

Professzor asszony – Mit látunk: egész Európa pusztító vereséget tervez mérni Oroszországra, közben megnyerve magának Ukrajnát.

Doktornő – Azzal az apró kiegészítéssel, hogy Magyarország és Szlovákia meglehetősen megbontja ezt az egységet.

Professzor asszony – Dehogy, éppen ellenkezőleg, ők a legaktívabbak köé tartoznak. Közben legyen világos, én 1941-ről beszélek…

Kapitány – Ez döbbenetes! Valóban Európa előtte utoljára 1941-ben volt ennyire egységes, akkor is Berlin vezetésével.

Mester – Csakugyan döbbenetesek mind a hasonlóságok, mind a különbségek.

Doktornő – Szerencsére Európa már nem a fasizmus birodalma, hanem a demokrácia védelmezője. Ugyanakkor keleten annyi a változás, hogy egy kommunista autoriter rendszer helyett egy államkapitalista, tetejében ortodox autoriter rendszer van.

Professzor asszony – Ez az egyik summázat. Már csak azt kellene hozzátenni, hogy aki nem ezt mondja, Putyin propagandáját szolgálja.

Kapitány – Nem is tudom, mi rémisztőbb, az agymosott tömegek vagy a gondolkodni képes emberek képtelensége előre jutni a sorsdöntő problémák megoldásában.

Mester – Hajlok arra, hogy az utóbbi a nagyobb baj, és fontos lenne rájönni az efféle képtelenség okára. Úgy vélem, ez nem véletlenül van így, és elsősorban nem személyes vagy pszichológiai okokat kell keresni.

Professzor asszony – Egyetértek veled, Mester. Annyit mondanék, hogy Európa 1941-ben egy rasszista ideológia szerint akart uralni, és ma újra a rasszizmus rejtőzik az ideológiaszivárvány alatt.

Kapitány – Az az érzésem, aki ezt kifejti Nobel-díjat kapna. Vagy golyót a fejébe. Vagy mind a kettőt.

Doktornő – Sajnos, sem filozófiai, sem társadalomtudományi Nobel-díj sincs.

Professzor asszony – Engem a díjak hidegen hagynak. Persze, a golyót is inkább elhárítom. Olyan jó dolog élni és gondolkozni. Csak ez a tengernyi gyűlölet zavar.

Mester – Osztozom érzésedben. Bonyolult, ellentmondásos az emberi világ, de ki merem mondani, hogy a gyűlölet a civilizáció első számú közellensége. Olyan kígyóméreg az, amely nem a zsákmányt, hanem magát a kígyót öli meg.

 

* * *

 

Fékezett habzású harag

Kapitány – Nem értem a népeket…

Doktor – Ne nyugtalankodj, drága kapitány! Azokat senki nem érti igazán…

Professzor – A tanulékony politikusok is csak annyira, hogy ideig-óráig manipulálni tudják.

Mester – Sajnos, ez az ideig-óráig sokszor 40 évig is eltart…

Professzor – Vagy tovább!

Kapitány – De éppen ez az. Gondolom, hogy mindenki tapasztalja, persze, főleg személyes tapasztalataiban, hogy a legtöbb emberben forr a harag.

Professzor – Ez szent igaz. Mi több, a szent szociológia is alátámasztja…

Mester – Felteszem, nem a szent közvéleménykutatókra gondolsz, tanult barátnőnk!

Professzor – A közvéleménykutatók egy harmadik generációs manipuláció, roppant hatékony. És kevésbé érzékeny témákban képes rengeteg nyersanyagot szállítani a szociológiának, de abban valóban nem tud segíteni, hogy a kapitány kérdésére választ adjunk.

Doktor – Én nem szólnám le ennyire a közvéleménykutatókat. Aki rendes és igényes, értékes információkat szállít. E helyett inkább a szociálpszichológiát hívnám segítségül. Érdemes belenézni ennek a bizonyos népnek a lelkébe, lelke mélyére. Gyanítom, gyávaságot találunk ott.

Professzor – A nép attól nép, hogy mindenki közössége, oda tartozik a gyáva is, a bátor is. Aztán nem becsüljük le a gyávák bátorságát sem. Igaz, az ő bátorságuk többnyire veszedelmes. A tömegek lincselése vagy a magányos lövöldözők a szörnyű példa erre. Szerintem az értelemdeficit, de legalább a műveltségdeficit a fő oka annak, hogy túl sokan áldozatai lesznek a hatalom manipulációjának, és még többen egyszerűen hitehagyottak, tanácstalanok, vagy zavaros elméletek, zagyvaságok mellé szegődnek.

Mester – Harag a népben mindig is volt, ahogy az állatvilágban is látjuk, talán leginkább a majmoknál. A civilizáció paradox módon ezt hihetetlen méretekben megerősítette, a növekvő igazságtalanságok eredményeképpen. De a harag nem jó dolog. Pusztító és önpusztító. Ez táplálja az örök osztályharcokat, a lázadásokat, a forradalmakat. A forradalmárok azt szeretik hirdetni, hogy a forradalmak viszik előre a történelmet, de a helyzet nem ennyire egyértelmű, egyszerű pedig semmiképpen. Az viszont biztos, hogy a haragra a népnek rendszerint jó oka van, és akkor ez jogos harag. Természetes felháborodás, energia, amely hol okosan, hol ostobán lesz elpazarolva. És főleg kiszámíthatatlan. Erre jün a modern tudomány és a modern technika, kémiástól, és engedelmesen tesz a hatalom kedvében. És íme, a csodálatos eredmény: a nép fékezett habzású haragja. Ez más, mint a történelmi birkatűrés, konformizmus, „kibekkelés”, opportunizmus. Ez egy új, nyugtalanító színt. Új, és még nem ismerjük titkát, még kevésbé ellenszerét, de fontos lenne felismerni, és segíteni abban, hogy a nép mégis egészségesen érezzen, értelmesen viselkedjen, hogy végre sorsa kovácsa legyen.

Professzor – Nagyon is jól értem, drága Mester, miért fogalmazol ilyen megfontoltan. Nem a vad haragot, a vad habzást hiányolod, hanem az értelmes cselekvést a haragra adó okok ellen.

Kapitány – Én annyit mondok, hogy az értelmes cselekvéshez programot ne a néptől várjunk. A nép azzal tenné meg a magáét, ha felháborodik, amikor fel kell háborodni.

* * *

Összeesküvés-elméletek – Az idegenek

Kapitány – Üdvözlégy, szépséges doktornő! Már nagyon vártalak, nincs nyugtom ettől az új felismerésemtől!

Doktor – Látom is, drága kapitányom, fölöttébb nyugtalan vagy… Mit fedeztél fel, hallgatlak!

Kapitány – Biztos neked is feltűnt, hogy az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban beszélnek a NASA szakemberei az élet nyomairól a Naprendszerben, a Nap és a Föld számtalan ikertestvérének felfedezéséről és lajstromba vételéről, de ami mindennek a teteje, többen különféle célzásokat tettek, hogy bizonyára még életünkben drámai felfedezéseket teszünk… Majdnem egyenesen kimondják, hogy hamarosan találkozni fogunk idegen civilizációkkal…

Doktor – Szerintem semmi kétség, hogy nem vagyunk egyedül a világban, így egy ilyen találkozás előbb-utóbb be is következhet… De szerinted ezt miért kellene azzal előkészíteni, hogy beszámolnak víz felfedezésről Jupiter holdjain, vagy szerves molekulák felfedezéséről üstökösöken?

Kapitány – Na persze, a kettő között nincs szoros összefüggés. Az a rengeteg felfedezés, amit mostanában tesznek a Naprendszerben, arra jó, hogy erősítse a Földön kívüli élet létezésének tudomásul vételét. A lényeg viszont annak a megerősítése, hogy a Földön kívüli élet nem vízből és szerves molekulákból áll, hanem igenis léteznek idegen civilizációk, amelyek esetleg egészen másképpen festenek, és esetleg egyáltalán nincsenek olyan messze…

Doktor – Ebben sokan hisznek, igen sokan a szó szoros értelmében hisznek ebben. Nem is egy Ufó-hitről tudunk… És ebben a tudomány szava sem lehet más, minthogy: igen, vannak…

Kapitány – Ezt én is tudom, fiatal barátom. Nem, külön-külön a hírekben én sem látok semmi újat… A hírek rendszerében, és főleg a hírek rendszerességében viszont látok egy szándékot… Vagy inkább azt mondanám: tervet…

Doktor – Netán összeesküvést?

Kapitány – Ja, egyben az. De ha te másképpen minősítenéd a tervet…

Doktor – Kérlek, védelmező lovagunk, ne fokozd tovább a feszültséget, tárd fel nekem titkos tudásodat a NASA titkos tervéről!

Kapitány – Ó, a terv nem a NASA-é, a NASA csak az eszköz, a megfelelő eszköz. A terv mögött valami nagy erő állhat. Szerintem ez nem az amerikai kormány, azt még nem értesítették erről, hadd játssza őszintén és spontánul a naiva szerepét, ahogy máskor is volt…

Doktor – Jaj, te már kínzol engemet! Mesélj, mi a terv! Majd utána fogjuk eldönteni, kire vall…

Kapitány – A terv egyszerű és zseniális. El kell hitetni az emberiséggel, hogy egy idegen civilizáció jelent meg a kapuk előtt, és az általános, soha nem látott rémület közepette máris ki lehet hirdetni a világméretű szükségállapotot, felállítani a harmadik évezred új hatalmi rendszerét.

Doktor – Ejha!

Kapitány – Pssszt! Egy mukkot se, jön a Mester és a Professzorasszony…

* * *