2019. augusztus 9., péntek

Üzlet és szerelem 1.


Professzor – Hervasztónak tartom, hogy napok óta a közélet egyik legforróbb témája egy cég plakátjai.
Kapitány – Én meg helyesnek tartom, hogy most legalább botrány keletkezett. Egész helyzetünk egy botrány – enyhén szólva – mi mégis félrenézünk, hallgatunk, gyáván lapulunk.
Doktor – Szerintem ez a műbotrány erősen és alantosan manipulált, szélsőségesen homofób. Az a felemelő, hogy sokaknak volt bátorságuk kiállni a plakátok üzenete mellett. Mert ez az üzenet a lényeg.
Mester – Itt két probléma keveredik: maga az üzenet, és az, hogy kinek van joga ilyen üzeneteket terjeszteni. Az üzenet fölöttébb bonyolult, kényes, és külön vizsgálandó. A másik kérdés jóval egyszerűbb: bár szabad világban élünk, ahol minden szabad, én azt vallom, hogy egy üzleti vállalkozásnak nincs joga erkölcsi, kulturális és általában társadalmi témákban igét hirdetni, befolyásolni, formálni a közgondolkodást. Botrány, ha szabad ezt tenni, pedig szabad, és teszi. Hogy van mersze – talán éppen ugyanennek a most elhíresült cégnek – egy másik lötty reklámjában, fülbemászó zene, aranyos ugribugri fiatalok segítségével hirdetnie, elültetni milliók agyában: „Légy az, aki vagy!” Én meg azt mondom: „Az ég szerelmére, nézz magadba, és ne maradj az, ami vagy! Válj azzá, amivé lehetsz!” Csakhogy nekem egy petákom nincs, hogy ezt hirdessem minden tv-csatornán éjjel-nappal, beplakátolni városainkat.
Professzor – Egyetértek. Egy cég ne prédikáljon, de én még a reklámokat is betiltanám. És itt arra gondolok, aminek célja saját érdekből befolyásolni az emberek tudatát. Az az éveken keresztül folyó reklám: „Járj az igazival!”, és az igazi, persze, az általuk árult lötty. Meg is lett az eredménye: manapság minden második fiatal az utcán egy üveget lóbál kezében, vagy az ott meredezik hátizsákja oldalzsebében.
Doktor – Jól néznénk ki, ha betiltanák a cégeknek a reklámot. Hiszen mondva van: „Jó bornak is kell cégér.”
Mester – Kell, hogy ne kellene. De a cégér annyit mond: Itt bor kapható, Nem prédikálja, hogy „Minden nap egy pohárkával a hosszú életért!” A cég ne a véleményemet kupálja, hanem tájékoztasson a termékéről. Ne sulykolja, hogy az az igazi, hanem mondja meg, mit tartalmaz!
Kapitány – A legtöbb cégre ez kötelező előírás. De, úgy látszik, vannak egyenlőbbek.
Professzor – Ha megnyitja nagy pénzeszsákját, sok mindent elérhet.
Kapitány – Veszedelmesek ezek a nagy pénzeszsákok, amelyek diktálni akarnak a világnak. Cola, Soros, nagy egyházak, egyre megy: irdatlan pénzeszsákok, és ez adja erkölcsi erejüket.
Doktor – A jó és a rossz örök harcban áll. Öngyilkosság lenne kiátkozni a jó ügy pártolói közül a sikeres üzletembereket és a sikeres cégeket.
Mester – A gazdagság és a hatalom tudatmódosító. Hosszú évezredek tapasztalata mutatja, hogy a még nagyobb gazdagság és a még nagyobb hatalom túl könnyen, és szinte törvényszerűen öncélúvá válik, minden más célt felülír. Ezért ezek elkötelezettsége a jó ügy mellett kétes, legfeljebb időnként taktikai okokból áll fenn. A jó ügy pedig jót tesz, ha nem ezekre épít, hiszen távlatban éppen ezek: a hatalom és a gazdaságkoncentráció a fő ellenség.


* * *