Ha hamarább

 

Kapitány – Ha hamarább izmosodik ez az atlanti szolidaritás, Európa a vietnami háborúban is megmutathatta volna értékeit…

 

* * *

 

Másodszor is

 

Doktor – Úgy hírlik, az ortodoxik kedvéért ma Jézus egy héten belül másodszor is feltámadt.

Kaptány – Vélhetően az egyik feltámadás dezinformáció…

Professzor – Vagy mind a kettő.

Mester – Elszomorít az efféle élcelődés, még ha az csupán a vallás gyermekes dolgait csipkedi. Rendben, a feltámadás jámbor lázálom De a keresztre feszítés bizonyára megtörtént, éspedig azért, mert Jézus az egyik első összeszedett kommunisztikus tant hirdette meg.

 

* * *

 

Ha hasonló lett volna…

 

Doktor – Megörülök, amikor valaki azt mondja: „Rossz dolog a háború, de…”

Kapitány – Te oly fiatal vagy! Vigyázz, kíméld az idegeidet. De főleg lásd be: az még sem várható el, hogy a „Rossz dolog a háború” kijelentése után csend támadjon vagy témát váltsunk.

Professzor – Szerintem sem az a kérdés, hogy jó vagy rossz dolog a háború. hanem az, hogy erről miért most támad ekkora nyilatkozat-cunami, és nem az elmúlt 70 évben folytatott 170 háború alatt.

Mester – Lehet, hogy ha a világ hasonlóképpen reagált volna az előző évtizedek háborúira, most Oroszország más utat választ.

Professzor – Szerintem, Oroszországnak sajnos nem hagytak más megoldást. Ez a háromszereplős játék: Oroszország, Ukrajna és az Ukrajnába beszivárgó Amerika teljesen hasonló az Izrael, Szíria és Irán hármas játékához.

Doktor – Talán azzal a csekély különbséggel, hogy NATO a demokrácia és annak védelmi szövetsége, Irán pedig egy teokratikus diktatúra, amely nyíltan célozza Izrael elpusztítását.

Kaptány – Szörnyű ez a világ! Izrael a teokratikus diktatúrát látja Iránban, Irán a cionizmust és a faji megkülönböztetést Izraelben, És hasonlóképpen Oroszország az imperialistát Amerikában, Amerika pedig a a renitens revizionistát Oroszországban, közben a szegény szír és az ukrán nép rámegy. Sőt, talán az összes.

Mester – Egyre nagyobb a veszély erre. Kiút van, de nem látok vezetőt, amely elvezetne azon.

 

 

Háború Szíriában

* * *

 

Értelem és erkölcs kussol

 

Kapitány – Az ukrán háború kapcsán ki tévedett nagyobbat? Oroszország vagy a Nyugat?

Doktor – Hát persze, hogy Oroszország. De ennek levét mindenki issza.

Professzor – A Nyugat átaludta az orosz fegyverfejlesztést, Oroszország átaludta a Nyugat által végzett agymosást.

Mester – Szerintem a háború nem tévedések, hanem kényszerek eredménye.

Doktor – Kényszer volt a háború?

Mester – Tragikus az, hogy az emberiség a 2. világháború után nem iktatta ki a háborút életünkből, és ma teljesen megszokott dolog, hogy egy állam, de főleg nagyhatalom hozzányúl ehhez az „opcióhoz”. Tucatjaival zajlottak ilyen háborúk az elmúlt években is, és zajlanak most is. Pár hónapja ért véget a húszéves afganisztáni háború, de sorolhatnánk hosszasan a délszlávháborúkat, külön említve Szerbia bombázását, a tucatnyi háborút Afrikában, legtöbbször francia részvétellel, az iraki, a szíriai és a jemeni háborút. Izrael hetente hajt végre speciális katonai műveletet Szíriában és Libanonban az iráni beszivárgás ellen. És hány háború nyílt fontolgatása zajlott és zajlik ma is: Észak-Korea, Venezuela, de főleg Irán megtámadása.

Professzor – Így van, de egyet nem lehet várni: azt, hogy azok, akik részesek ezeknek a kényszereknek a kialakításában, beismerjék azokat és saját felelősségüket ebben. Háború van Szólnak a fegyverek, az összes háború összes fegyvere: puskák, ágyuk, médiák, pénz. Értelem és erkölcs kussol.

 

* * *

 

Mit akarnak az oroszok

 

Kapitány – Nekem ez az egész konfliktus a Nyugat és Oroszország között irracionális, irreális, szürreális. Szerintetek mit akarhatnak valójában az oroszok Ukrajnával kapcsolatban?

Professzor – Biztonságot. Olyasmit, mint Izrael a Közel-Keleten…

Doktor – Izrael ellenségei meg akarják semmisíteni. Ki akarja megsemmisíteni Oroszországot?

Professzor – Senki nem akarja megsemmisíteni az izraeli területet. Sokaknak viszont bajuk van a zsidó állammal úgy, ahogy az idő folyamán az lett. Hasonlóképpen senki nem akarja megsemmisíteni Oroszország területét, hatalmas kincseit, „csak” a putyini államot semmisítenék meg.

Mester – Egyetértek ezzel, de én sem értem, miképpen képzeli el Putyin Oroszország biztonságát Ukrajna felöl. Mert lássuk be, semmilyen invázió nem tudja lehetetlenné tenni Ukrajna belépését a NATO-ba – majd később egyszer. Végül is semmilyen megszállás nem tarthat örökké.

Doktor – Valószínűleg Putyin nem foglalkozik az örökkévalóság kérdésével. Lerohanja Ukrajnát valamilyen ürüggyel, aztán hatalomra segít egy bábkormányt.

Kapitány – És megint jöhet egy új Majdan, új narancsos forradalom, új Nyugat-barát kormány.

Doktor – Vélhetően ez már egy ködös és távoli jövő, ez a perspektíva aligha megnyugtatja az ukránokat. Aki ráadásul a közelgő baráti segítség után csak még jobban fogják gyűlölni az oroszokat.

Professzor – Hát ez a gyűlölet a legdöbbenetesebb az egészben. Bűn volt elültetni a gyűlölet magvait, még nagyobb bűn ennek a gyűlöletnek a táplálását.

Kapitány – Mellesleg Ukrajna nem az ukránok állama. Minden második ember vagy orosz, vagy vegyes házasságban él, nem beszélve a rengeteg egyéb nemzetiségről: magyarok, bolgárok, zsidók, ruszinok és még több tucat más.

Mester – Néha különféle elemzők, politológusok emlegetik, hogy sok orosz, beleértve orosz politikus nemzeti tragédiának tartja a Szovjetunió szétverését. Én határozott híve vagyok minden integrációnak és a lelki szemeim elött egy közelgő világkormány lebeg. Ilyen szempontból én is sajnálatos történelmi visszalépésnek, bűnnel határos politikának tartom a Szovjetunió felszámolását, az kialakult integráció széptépését. Óriáis eredmény lenne az integráció legalább részleges helyreállítását.

Professzor – Én sem hiszem, hogy például a balti vagy a középázsiai országokat vissza lehetne csalogatni egy új unióba.

Kapitány – Nagyon nem egyformák ezek, még a balti országok sem.

Mester – Természetesen ezt nem nekünk kell eldöntenünk. Én csak annyi mondok: biztonságosabb lenne Európa és a világ, ha „összenő, ami összetartozik”, ahogy mondta Willi Brandt barátunk.

Kapitány – Csak az az érdekes, hogy mostanában, amikor hónapok óta teljes gőzzel megy a médiaháború, ez az opció egyáltalán nem kerül szóba. Egyik fél részéről.

Professzor – Ezt viszonylag könnyen meg lehet érteni. Mindkét fél esetében.

 

* * *

 

Magyar választások 2022 – professzorasszony prognózisai

 

Kapitány – Drága professzorasszony! Te olyan híres jós vagy! Mesélj nekünk a parlamenti választások eredményeiről!

Professzor – Gondolom, a magyar parlamenti választásokra gondolsz, bátor kapitányunk.

Kapitány – Ezer bocsánatot kérek, hogy nem voltam kellően egyértelmű. A világon dúl a demokrácia, egymást követik a választások.

Doktor – Az idén csak egy fontos választás van: novemberben Amerikában. A többi operett.

Kapitány – És Franciaország?

Doktor – OK, az Offenbach…

Mester – Jó, jó, de most hallgassuk a mi delphoi jósunkat a magyar választásokról, mert nekünk itt kell halnunk.

Professzor – Világosan látom az esélyeket. Minden lehetséges.

Kaptány – Esetleg egy kicsit részletesebben?

Professzor – Halljátok jól: 1% az esélye annak, hogy rendkívüli események miatt a választások elmaradnak.

Kapitány – Te jóég! Háború? Aszteroidabecsapódás? Taxisblokád?

Doktor – Kérlek, maradj csendben, ne zavarjuk jósunkat!

Professzor – 1% az esélye annak, hogy a KDNP nem jut be a parlamentbe.

Kapitány – Uramisten, lehetséges volna ez? Azért remélem, a Fidesz csak bejut.

Professzor – Ja, én egybe veszem őket, csak a rövidség kedvéért mondtam így. Egyébként is aki számít, az a KDNP. A fidesz az egy marketing termék, ahogy a Nagy Machinátoruk árulta el régebben.

Mester – Rendben van, értjük. Már 2%-nál tartunk. Tovább?

Professzor – Következik egy nagy ugrás a számokban: 13% az esélye, hogy a KDNP nem lesz a legnagyobb frakció az új parlament.

Kapitány – Amiből az is következik, hogy ez a szám kisebb 50%-nál.

Mester – Matekból jeles!

Professzor – 19% az esélye, hogy a KDNP lesz a legnagyobb frakció, de nem éri el az 50%-ot.

Kapitány – Egyre izgalmasabb.

Doktor – Egyre csendet kérünk!

Professzor – 39% az esélye annak, hogy a KDNP igen csekély, és 18% az esélye, hogy nagy, de nem kétharmados többséget szerez.

Mester – Hát ez, bizony, nem kevés.

Professzor – 8% az esélye, hogy a KDNP újra szerez kétharmados többséget.

Kapitány – De ez eddig 99%. Mi maradt ki?

Professzor – Hát igen. 1% az esélye annak, hogy a KDNP megszerzi a képviselői helyek 100%-át

Doktor – Akkor biztos másnap kettérepedne…

Mester – Ha ez így igaz lenne, és bevallom, hajlok gondolni, hogy ez egy kitűnő prognózis, az igazi izgalmakra akkor lehet számitani, amikor a Fidesz, bocs, a KDNP nem szerzi meg a többséget, ami – beleértve azt az esetet, hogy be sem jut – 33%. Világos, hogy a nagy kérdés az: megszerzi-e a többséget az egyesült ellenzék, netán más? Ha nem ez történik, akkor lesz két nagy és egy harmadik vagy több törpe.

Professzor – Így van, és jól láthatók ezeknek a helyzeteknek az esélyesi. Legelőször, ha az említett 33%-ot most 100-nak vesszük nagyjából a KDNP eloszlása ismétlődik a be nem jutástól a helyek 100%-áig, csak éppen az ellenzéki népfront  midem eredményének az esélye a KDNP megfelelő eredményének egyharmada. De ez is esély.

Mester – Egybevetve a legnagyobb kérdés az: mi történik, ha sem a KDNP-nek, sem az egyesült ellenzéknek nincs többsége, aminek az esélye kb. 10%.

Professzor – Igen, valahogy így. De ne hagyjuk ki a számításból, hogy kb. 2% az esélye, hogy egy harmadik szerez többséget.

Kapitány – Duró? Gattyán?

Doktor – És te miért nem indulsz a választásokon, bátor kapitány?

Kaptány – Mert bátor vagyok, de nem bolond, szépségem.

Doktor – Pedig én a Duró és Gattyán esélyeinek a dupláját is megadom neked.

Professzor – Azért felhívom a figyelmeteket arra, hogy legnagyobb eséllyel az fog megtörténni, aminek legnagyobb az esélye, de megtörténhet bármi. És én minden esetben elmondhatom tiszta lelkiismerettel: megjósoltam.

Mester – Köszönjük. tanult barátunk. Légy 99%-ig biztos, hogy majd megerősítünk.

 

* * *