Üzlet és szerelem 1.

Professzor – Hervasztónak tartom, hogy napok óta a közélet egyik legforróbb témája egy cég plakátjai.

Kapitány – Én meg helyesnek tartom, hogy most legalább botrány keletkezett. Egész helyzetünk egy botrány – enyhén szólva – mi mégis félrenézünk, hallgatunk, gyáván lapulunk.

Doktor – Szerintem ez a műbotrány erősen és alantosan manipulált, szélsőségesen homofób. Az a felemelő, hogy sokaknak volt bátorságuk kiállni a plakátok üzenete mellett. Mert ez az üzenet a lényeg.

Mester – Itt két probléma keveredik: maga az üzenet, és az, hogy kinek van joga ilyen üzeneteket terjeszteni. Az üzenet fölöttébb bonyolult, kényes, és külön vizsgálandó. A másik kérdés jóval egyszerűbb: bár szabad világban élünk, ahol minden szabad, én azt vallom, hogy egy üzleti vállalkozásnak nincs joga erkölcsi, kulturális és általában társadalmi témákban igét hirdetni, befolyásolni, formálni a közgondolkodást. Botrány, ha szabad ezt tenni, pedig szabad, és teszi. Hogy van mersze – talán éppen ugyanennek a most elhíresült cégnek – egy másik lötty reklámjában, fülbemászó zene, aranyos ugribugri fiatalok segítségével hirdetnie, elültetni milliók agyában: „Légy az, aki vagy!” Én meg azt mondom: „Az ég szerelmére, nézz magadba, és ne maradj az, ami vagy! Válj azzá, amivé lehetsz!” Csakhogy nekem egy petákom nincs, hogy ezt hirdessem minden tv-csatornán éjjel-nappal, beplakátolni városainkat.

Professzor – Egyetértek. Egy cég ne prédikáljon, de én még a reklámokat is betiltanám. És itt arra gondolok, aminek célja saját érdekből befolyásolni az emberek tudatát. Az az éveken keresztül folyó reklám: „Járj az igazival!”, és az igazi, persze, az általuk árult lötty. Meg is lett az eredménye: manapság minden második fiatal az utcán egy üveget lóbál kezében, vagy az ott meredezik hátizsákja oldalzsebében.

Doktor – Jól néznénk ki, ha betiltanák a cégeknek a reklámot. Hiszen mondva van: „Jó bornak is kell cégér.”

Mester – Kell, hogy ne kellene. De a cégér annyit mond: Itt bor kapható, Nem prédikálja, hogy „Minden nap egy pohárkával a hosszú életért!” A cég ne a véleményemet kupálja, hanem tájékoztasson a termékéről. Ne sulykolja, hogy az az igazi, hanem mondja meg, mit tartalmaz!

Kapitány – A legtöbb cégre ez kötelező előírás. De, úgy látszik, vannak egyenlőbbek.

Professzor – Ha megnyitja nagy pénzeszsákját, sok mindent elérhet.

Kapitány – Veszedelmesek ezek a nagy pénzeszsákok, amelyek diktálni akarnak a világnak. Cola, Soros, nagy egyházak, egyre megy: irdatlan pénzeszsákok, és ez adja erkölcsi erejüket.

Doktor – A jó és a rossz örök harcban áll. Öngyilkosság lenne kiátkozni a jó ügy pártolói közül a sikeres üzletembereket és a sikeres cégeket.

Mester – A gazdagság és a hatalom tudatmódosító. Hosszú évezredek tapasztalata mutatja, hogy a még nagyobb gazdagság és a még nagyobb hatalom túl könnyen, és szinte törvényszerűen öncélúvá válik, minden más célt felülír. Ezért ezek elkötelezettsége a jó ügy mellett kétes, legfeljebb időnként taktikai okokból áll fenn. A jó ügy pedig jót tesz, ha nem ezekre épít, hiszen távlatban éppen ezek: a hatalom és a gazdaságkoncentráció a fő ellenség.

* * *

Tarts mértéket!

Kleobulosz – Tarts mértéket!

Kapitány – Ne ámítsd magadat, hogy minden viszonylagos!

Professzor – Mértékkel tarts mértéket! Van, amikor mértéktelennek jó lenni.

Doktor – Te magad legyél a mérték!

Mester – Egész életedben tanuld a jó mértéket!

* * *

A magamra találásról

Professzor – Mint minden más keresés, saját magamnak a keresése is végződhet egy önbecsapásban. Mit kell keresni, amikor magamat keresem?

Mester – Magadat keresni, azt jelenti: azt a belső párbeszédet keresni, amelyben megtalálod a nyugalmat.

Kapitány – Ez a belső párbeszéd mindenre adhatja a választ?

Mester – Nem az a fontos, hogy minden kérdésre könnyen és gyorsan találj választ. Elegendő, ha újabb és újabb kérdésekre találsz választ. Elegendő, ha megtapasztalod azt a jól eső érzést: „együtt” gondolkozni, „együtt”, azaz ebben a belső párbeszédben keresni a válaszokat. Ha ebben a belső gondolkodásban megismered az örömet, megtapasztalod azt a képességet, hogy találj válaszokat a téged foglalkoztató kérdésekre, akkor megtalálod a nyugalmat is.

Professzor – Mikor mondhatom biztonsággal azt, hogy valóban megtaláltam magamat?

Mester – Mihelyt megérzed ezt a belső képességet a válaszok keresésére, elmondhatod: Igen, megtaláltam magamat. Abból is tudni fogod, hogy megtaláltad magadat, hogy semmi másnak a keresése nem lesz többé kínzó nyugtalanság. Ezek után is ezer igazság vár felfedezésre, megértésre, ezer életfeladvány munkatervre vagy akár harci tervre, de magadra találva, ez soha többé nem lesz egy elveszett, szenvedő vagy zuhanó lélek elkeseredett válaszkeresése, hanem egy vállalható feladat.

Doktor – A magamra találásban szavaid szerint a párbeszéd kulcsszó. Milyen ez a párbeszéd?

Mester – Párbeszéd akkor van, ha meghallod a másik éned szavát: bármit mondasz, gondolsz, meghallod a belső éned kérdéseit, kétségeit; bármikor kétségbe esel, meghallod a belső éned biztatását, tanácsát. Ha a kétségek vagy biztatások kívülről jönnek, elveszhetnek, eltorzulhatnak, elerőtlenedhetnek, mire a burkodon átjutnak. A belső párbeszédben minden hallhatóan, tisztán, érthetően, őszintén szól.

Professzor – Szavaidból azt veszem ki: a magamra találás csodát ígér.

Mester – Archimédesz azt mondta: Adjatok nekem egy elrugaszkodási pontot, és én felemelem a Földet. Ha lelkednek lenne egy ilyen elrugaszkodási pontja, átemelheti életedet a szenvedések között kanyargó mély mederből egy szabad, magasságokba ívelő, a boldogság vonzásában haladó pályára.

* * *