Professzor
– Az egyik tábor lapja írja, hogy a másik táborban elégedetlenséget szított
volna a nem-változtató műtétek elhalasztása a koronavírus miatt. Ez valóban
izzó indulatokat szított az egyik táborban…
Doktor – Sajnos
már rémisztőek az egyik tábor indulatai. Csak figyelem, mikor jön az első atrocitás…
Mester – A
másikra való mutogatás nem hozza közelebb a megoldást.
Professzor
– Én már kétlem, hogy lenne erre megoldás. Atén és Spárta testvérháborúja 2500
évig tartott, és csak azért lett vége, mert rájöttek, hogy 2000 éve már nem
léteznek.
Kapitány –
Elnézést, hogy egy mellékszálba kapaszkodom, de kérdem: aki nem volt jó
férfinak, az jó lesz nőnek?
Doktor –
De vicces! Az, hogy valaki jó vagy rossz férfinak érzi magát, az ő saját belső
ügye. Lehet ilyen, lehet olyan is, ha úgy érzi, hogy a másik nemben teljesedne
ki igazán a személyisége, hogy jön bárki is, aki ebben megakadályozza, vagy
ezért megszégyenítse?
Kapitány –
És mi lesz, ha holnap valaki azt kívánja, hogy operálják vissza majommá, mert
már nem bírja az embereket.
Professzor
– Jaj, ne adjál, mon brave capitain, ilyen ötleteket, mert nyomban jelentkeznek
majd startupok, amelyek ezt megcsinálják, esetleg donor majmoktól átvett
pofákkal…
Mester –
És farkokkal, ne felejtsük ki ékességüket!
Doktor –
Mi bújt belétek ma, kedves barátaim? Eddig azt tapasztaltam, hogy egészséges és
progresszív az álláspontotok ebben a kérdésben.
Mester –
Én nem keverném ebbe az egészséget és a progressziót. Ezek azért ennél
fontosabb fogalmak. Inkább azt mondanám, hogy természetes és megértő módon
állunk hozzá, mind a négyen. Közben mindenki hozzátesz valami egyedi elemet,
amit toleránsan kellene kezelni, nemde?
* * *
