Doktor – Üdvözlégy,
bátor kapitányom. Te világot látott, sokat tudó, mindenen átlátó ember vagy!
Téged is megdöbbent ez az isztambuli horror történet?
Kapitány –
Üdvözlégy, szépséges doktornő! Igen, engem is megdöbbentett ez a szörnyű
gyilkosság. Az ebből élő sárga sajtó, ahogy manapság mondják: média
rendszeresen tár csámcsog hetekig egy-egy újabb hasonló tragédián, de ott
általában egy elmebeteg magányos ember az elkövető, itt pedig a világ egyik
leggazdagabb országának urai, akiket az amerikai elnök is keblére ölel.
Doktor –
Most biztosan lesz egy kis mosolyszünet…
Kapitány –
Hát, nem tudom, mi lesz, minden esetre nekem gyanús a dolog, túlságosan is
gyanús…
Doktor –
Ó, helyben vagyunk! Születik egy újabb elmélet? Egyébként én is biztos voltam,
hogy a szaúdiak egykettőre kénytelenek lesznek előállni egy védhetőbb mesével.
Vagy azzal, hogy valójában egy szerencsétlen baleset volt, ők rosszat nem
akartak, a puhány újságíró elveszítette életét, csak hogy hírbe hozza őket..
Kapitány –
Igen, ez nagyon találó szó, a média is sokszor visszhangozta: Kasogdzsi –
hangsúlyozandó – magától elveszítette életét, eléggé el nem ítélhető módon,
ergó kedves vendéglátói nem gyilkosak, azt kikérik maguknak…
Doktor – A
másik változat pedig az lehetne, hogy ugyan talán egy kicsit szerencsétlenül
keménykedtek az oknyomozó biztonságiak, de ilyen jelentéktelen ügyről az ország
vezetőinek – természetesen – nem volt, nem kellett, hogy tudomásuk legyen.
Kapitány –
Igen, mind a két mese a legegyszerűbb védekezés forgatókönyve, és könnyen összevonható.
Doktor –
Ki tudja, ha gyorsabban nyúlnak ehhez, talán még lett volna esélyük, hogy a
világ hamar megfeledkezik az esetről. Végül is annyi más csont van, nem
beszélve arról a sok százmilliárd dollár, amely elköltésre vár a szaúdi
trezorokban… De lám, jön a kedves professzorasszony! Üdvözlégy, kedves
barátnőm! Csatlakozz gyorsan hozzánk! Kapitány úrnak talán lesz egy új elmélete
az isztambuli tragédiával kapcsolatban, és tudod, ki kell ezt tárgyalni,
mielőtt jönne a Mester.
Professzor
– Üdvözlet nektek, barátaim. Nem értem én bátor kapitányunknak ezt a zavarát. A
Mesternek nem csak humorérzéke is van, de ő maga is készségesen spekulál, ha
hiányzanak láncszemek… Hát lehet egyáltalán gondolkozni spekulációk nélkül?
Egyébként roppant kíváncsi lennék elméletedre, kedves Kapitány, mert nekem itt
valami nagyon nem stimmel… Több, mint gyanús a történet…
Kapitány –
Én is üdvözöllek, tanult barátnőnk. Pontosan ez foglalkoztat engem is: hogyan
gondolhatta a teljhatalmú koronaherceg, mert világos, hogy a szálak oda futnak,
szerepe nem lehet vitás, hogy megússza ezt a förtelmes akciót olyan botrány
nélkül, amely könnyen meg is buktathatja őt magát?
Doktor –
Régóta tudjuk, hogy a hatalom tudatmódosító méreg. Az ember egyre inkább
tévedhetetlennek és legyőzhetetlennek érzi magát.
Kapitány –
Ez igaz, de nem olyan egyszerű a helyzet. Attól, hogy valaki teljhatalommal
rendelkezik, tévedhetetlennek és legyőzhetetlennek érzi magát, közben leül
valakivel sakkozni, hát nem biztos, hogy nyerne, hacsak az a másik játékos szándékosan
nem vét lépéseket, hogy megveresse magát. Vagyis az eltorzult öntudat távolra
sem teszi révedhetetlenné azt, aki ezt elhiszi, ellenkezőleg. Most pedig nem
arról van szó, hogy egy kegyeltje megverette magát, hanem arról, hogy az
újságírónak felállított csapda ötlete magának a koronahercegnek felállított
csapda lehetett. Bizonyára egy nagyon bizalmas embere – nem nagy erőfeszítések
árán – meggyőzte a herceget, hogy az alkalom a kegyetlen leszámolásra kiváló,
kiválóan lesz lebonyolítva, és gyorsan lesz elfeledtetve. Vagyis a herceg
mindent tudott, mi több a végső döntés személyesen az ő döntése, csakhogy az
egész értékelésével kapcsolatban lett megvezettetve. Hogy belebukjon.
Doktor –
Hú, ez érdekes gondolat: a nagy isztambuli csapda nem Dzsamal Hasogdzsinek
szólt, ő egy könnyen feláldozható mellékszereplő, hanem Mohamed bin Szalmán
koronahercegnek szólt…
Professzor
– Aki szinte kezdettől fogva a nyugati média kedvence lett, azon kevés érdemdús
celebnek, aki jogosult három betű viselésére, úgy mint JFK, DSK, TGM… Tehát hívjuk
csak őt MBS-nek!
Kapitány –
Nos, itt van a kutya elásva! Ki ez az MBS? Honnan jött, hova tart? Ki akarhatja,
ki képes megbuktatni őt?
Doktor –
Neked, sokcsillagos kapitányom, erre is lenne válaszod?
Kapitány –
Nagyon kevés dologra van válaszom, sokcsillagos doktornőm… De tippelek,
tippelgetek… Most viszont váltsunk témát, mert közeleg a Mester… Mit szóltak
ehhez a hirtelen lehűléshez?
* * *