Professzor
– Keserű lecke lesz számunkra a 2015-ös menekültáradat…
Kapitány –
Ki számára lesz ez keserű lecke, tanult barátnőnk? Mert a magyar emberek
többsége most olyan büszke, mint az egriek a török visszavonulása után…
Doktor –
Hát igen, a törököknek akkor nem volt kedvük bevárni a telet. És ne feledjük,
Eger elesett… Vagy száz évre…
Kapitány –
Gondolom, nem azt tanácsolod ezek után a népeknek, hogy már az első roham előtt
tűzzék ki a fehér zászlót!
Mester –
Helytállás nélkül nincs fennállás, de helytállás-e az, hogy úgy állom a
veszedelem útját, lett légyen az víz, tűz vagy emberáradat, hogy egy gáttal
csupán átterelem azt a szomszédom házára? Csak menjenek azok Németországba, ha
azok olyan bolondok, hogy befogadják, csak ne az én kertemet tapossák agyon, le
is út, fel is út.
Professzor
– És érthető most a kormány háborgása: olyan szépen tereltük át a tömeget a
horvátokra és szlovénekre, és kapjuk meg hátulról, valami eszement kvóták
alapján. No, aztán ezt ne velünk!
Kapitány –
A kvóta nem megoldás…
Doktor –
Igen, ez az érvek netovábbja! Az, hogy valami nem a jó megoldás csak
végkövetkeztetés lehet, és nem oki magyarázat, érdemi, szakszerű magyarázat
nélkül ez ostoba és hiteltelen állítás. Mi az, ami megfelelő mérték nélkül, megfelelő
törvény, képlet, vagy ha éppen ez a képlet: kvóta nélkül működik a természetben
és a társadalomban? Talán a támogatásokat nem „kvóta” szerint kapjuk? Talán nem
„kvóta” szerint ülnek képviselőink az európai parlamentben?
Mester –
Akárhogy is legyen, izgalmakban bőven lesz részünk, mert a repedések most
mélyülnek el. És ezek nem véletlen repedések. Igen gyáván kerülgetjük a
kulcskérdéseket. Ki felelős azért, hogy milliók felkelnek egy életveszélyes
kalandra? Miféle nyomor és veszedelem kergeti el őket otthonról? Mi a
felelősségünk nekünk ezért a nyomor és veszedelemért? Miért támadtak olyan
ellenőrizetlen folyósok Európa felé Líbián és Szírián keresztül? Miért vannak
olyan bűnös különbségek a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, akár
országokon belül, akár a világon? Miért költjük az adófizetők milliárdjait
szégyenteljes kerítésekre, és nem a menekültek integrációjára? Miért engedjük
meg a hatalmi elitnek, hogy gyalázatos demagógiával kifordítsa emberségéből a
tömeget? Összeomlik Európa egymillió menekülttől, amikor az elmúlt évtizedekben
sok szegény ország volt kénytelen évekig befogadni milliós számra menekülteket
a szomszédságukban kitört háborúk vagy más tragédiák miatt? És végül hol van
Európa történelmi vezető szerepe?
Professzor
– Régen láttalak ilyen hevesnek, szinte dühösnek, Mester! De igazad van, és meg
kell mondjam, én is dühös vagyok, de nem is annyira a hatalmi elitre, mint az
emberségéből kifordított tömegre, ahogy mondtad.
Mester –
Nem, a népre nem szabad haragudni, akkor sem, ha kiforgatják emberségéből.
Szegény és megalázott a nép. Segíteni kell neki. És segíteni fogunk neki.
