2015. november 5., csütörtök

Egri csillagok, újratöltve?

Professzor – Keserű lecke lesz számunkra a 2015-ös menekültáradat…
Kapitány – Ki számára lesz ez keserű lecke, tanult barátnőnk? Mert a magyar emberek többsége most olyan büszke, mint az egriek a török visszavonulása után…
Doktor – Hát igen, a törököknek akkor nem volt kedvük bevárni a telet. És ne feledjük, Eger elesett… Vagy száz évre…
Kapitány – Gondolom, nem azt tanácsolod ezek után a népeknek, hogy már az első roham előtt tűzzék ki a fehér zászlót!
Mester – Helytállás nélkül nincs fennállás, de helytállás-e az, hogy úgy állom a veszedelem útját, lett légyen az víz, tűz vagy emberáradat, hogy egy gáttal csupán átterelem azt a szomszédom házára? Csak menjenek azok Németországba, ha azok olyan bolondok, hogy befogadják, csak ne az én kertemet tapossák agyon, le is út, fel is út.
Professzor – És érthető most a kormány háborgása: olyan szépen tereltük át a tömeget a horvátokra és szlovénekre, és kapjuk meg hátulról, valami eszement kvóták alapján. No, aztán ezt ne velünk!
Kapitány – A kvóta nem megoldás…
Doktor – Igen, ez az érvek netovábbja! Az, hogy valami nem a jó megoldás csak végkövetkeztetés lehet, és nem oki magyarázat, érdemi, szakszerű magyarázat nélkül ez ostoba és hiteltelen állítás. Mi az, ami megfelelő mérték nélkül, megfelelő törvény, képlet, vagy ha éppen ez a képlet: kvóta nélkül működik a természetben és a társadalomban? Talán a támogatásokat nem „kvóta” szerint kapjuk? Talán nem „kvóta” szerint ülnek képviselőink az európai parlamentben?
Mester – Akárhogy is legyen, izgalmakban bőven lesz részünk, mert a repedések most mélyülnek el. És ezek nem véletlen repedések. Igen gyáván kerülgetjük a kulcskérdéseket. Ki felelős azért, hogy milliók felkelnek egy életveszélyes kalandra? Miféle nyomor és veszedelem kergeti el őket otthonról? Mi a felelősségünk nekünk ezért a nyomor és veszedelemért? Miért támadtak olyan ellenőrizetlen folyósok Európa felé Líbián és Szírián keresztül? Miért vannak olyan bűnös különbségek a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, akár országokon belül, akár a világon? Miért költjük az adófizetők milliárdjait szégyenteljes kerítésekre, és nem a menekültek integrációjára? Miért engedjük meg a hatalmi elitnek, hogy gyalázatos demagógiával kifordítsa emberségéből a tömeget? Összeomlik Európa egymillió menekülttől, amikor az elmúlt évtizedekben sok szegény ország volt kénytelen évekig befogadni milliós számra menekülteket a szomszédságukban kitört háborúk vagy más tragédiák miatt? És végül hol van Európa történelmi vezető szerepe?
Professzor – Régen láttalak ilyen hevesnek, szinte dühösnek, Mester! De igazad van, és meg kell mondjam, én is dühös vagyok, de nem is annyira a hatalmi elitre, mint az emberségéből kifordított tömegre, ahogy mondtad.
Mester – Nem, a népre nem szabad haragudni, akkor sem, ha kiforgatják emberségéből. Szegény és megalázott a nép. Segíteni kell neki. És segíteni fogunk neki.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése