1998. április 28., kedd

Utazások Eutlantiszban – A népképviselőkről

Mester – Az országban, ahol gyakran megfordulok, kevés, mindössze 120 tagja van az országgyűlésnek.
Professzor – Minél kevesebb a képviselő, annál jobb.
Kapitány – De minél kevesebb az országgyűlési képviselő, annál fontosabb, hogy azok alkalmas emberek legyenek.
Mester – Ebben az országban érdekes gyakorlat van. Náluk csak az lehet képviselő, aki egy különös szakmát művel. Ezt talán úgy nevezhetnénk: társadalomépítész.
Professzor – Nagyon szokatlan, de miért kellene ezen csodálkozni. Lehet-e azon csodálkozni, hogy egy kórházba orvosnak nem lehet beállítani bárkit, csak azért mert megígéri, hogy mindenkit gyorsan és fájdalommentesen meggyógyít?
Kapitány – De mit csinál egy társadalomépítész, amikor nem képviselő? Mert hogy lehessen demokratikusan választani, kellene a potenciális jelöltek tisztes sokasága.
Doktor – És az sem mellékes, hogy ez ne legyen egy zárt sokaság.
Mester – Szép számmal vannak hivatásos társadalomépítészek, de a nagy többség ezt egyéb szakmája mellett műveli. És így igaz, ez nem egy kaszt, bárki bármikor azzá válhat, ha megszerzi a szükséges képesítést, és főleg ha tanúsítja az elvárt képességeket. Tehát ha valaki elhatározza, hogy megméretteti magát a következő választásokon, egy-két éven belül megszerezheti a megfelelő jogosultságot.
Kapitány – Ehhez közelebbről mi kell?

* * *

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése