Kapitány –
Örvendetesen gyarapszik a betűk sora, most már csak az a kérdés, hogy a mi kis
társaságunk megtalálja-e a maga betűjét benne?
Professzor
– Miről beszélsz, kedves kapitányunk? Milyen ez a betűsor?
Doktor –
Én már sejtem, mivel próbál ma provokálni a bátor kapitányunk: az LGBT-vel.
Kapitány –
Nem mondod komolyan, hogy itt rekedtél volna a témában.
Professzor
– Hát persze, most már értem, mivel incselkedik jó barátunk. Bizony, ma már
alig ha volna ember, aki ne ismerné az elejét, de mi a vége, jó ég tudja.
Rémlik valami Q is.
Mester – Éppen
a napokban olvastam az aszexuálisok jelentkezéséről, akik így az A betűt is
behozták.
Doktor –
Én csak kényelemből mondtam a régi rövid betűsort, közben igen is tudom, hogy a
terminus – jogosa – gyarapodik. Persze, bevallom, lassan én is elveszítem a fonalat,
hol tart a történet…
Kapitány –
Rá se ránts, fiatal barátnőnk. Ebben a témában nincs egy hivatalos változat,
egyre több a lazán kezelt alternatív változatok. Olyannal is lehet találkozni,
hogy LGBTTTIQQA…
Professzor
– Jut eszembe, hogy én O-ról és P-ről is hallottam, ami omni-, illetve pánszexuálisokat
jelentene…
Mester –
És hogy senki ne mondhassa, hogy ki van rekesztve, jó ideje odatesznek egy +
jelet…
Kapitány –
Éppen ezt akartam – nagy tisztelettel és kellő diszkrecióval – megtudakolni:
megtaláljátok-e ebben a már kellően kimunkált mozaikszóban a nektek megfelelő
betűt?
Doktor –
Magyarul egy come outot kérsz tölünk…
Kapitány –
Semmiképpen nem szeretnék kínos helyzetbe hozni valakit. Inkább egy igen-nem
választ…
Professzor
– Én egyenes leszek: ebben nincs benne az én betűm, pedig lassan mi is
kisebbségnek fogunk számítani… Már mint mi, a heretoszexuálisok…
Mester –
Szerintem az, hogy az én betűm benne van-e, magánügy és nincs semmilyen
különösebben jelentősége. Ami számít: lesz-e a társadalomban elég erő az emberi
tisztaság és az állati tisztátalanság szétválasztásához. Semmiben nem
korlátozva a tisztaságot, és mindenben gátolva a tisztátalanságot. Mert nagyon
nem lenne jó egyszer egy C-t meg egy Z-t látni ebben a szivárványos betűsorban.
Kapitány –
Miért, mik ezek?
Professzor
– Gondolom cripto- és zoofilok. Akik halottakkal meg állatokkal szeretnek
szexelni…
Doktor –
Hullával szexelni, ez szörnyű, ez csakugyan betegség. Közben úgy tudom, hogy
állattal közösülni ősrégi szokás, és ma is meglepően gyakori…
Kapitány –
Ezek a betűk valóban szörnyűek, ám tény, hogy léteznek. És ez egyet bizonyít:
valahol valamilyen határt meg kell húzni…
Professzor
– Ez soha nem volt, és soha nem lesz egyszerű feladat… És még sok meglepetésre
kell felkészülni. Mert uygebár hamarosan leginkább robotokkal fogunk szexelni…
Doktor – Azoknál pedig a gender állapot gombnyomás kérdése….
* * *