Kapitány –
Nem értem a népeket…
Doktor – Ne
nyugtalankodj, drága kapitány! Azokat senki nem érti igazán…
Professzor
– A tanulékony politikusok is csak annyira, hogy ideig-óráig manipulálni
tudják.
Mester –
Sajnos, ez az ideig-óráig sokszor 40 évig is eltart…
Professzor
– Vagy tovább!
Kapitány –
De éppen ez az. Gondolom, hogy mindenki tapasztalja, persze, főleg személyes
tapasztalataiban, hogy a legtöbb emberben forr a harag.
Professzor
– Ez szent igaz. Mi több, a szent szociológia is alátámasztja…
Mester – Felteszem,
nem a szent közvéleménykutatókra gondolsz, tanult barátnőnk!
Professzor
– A közvéleménykutatók egy harmadik generációs manipuláció, roppant hatékony.
És kevésbé érzékeny témákban képes rengeteg nyersanyagot szállítani a
szociológiának, de abban valóban nem tud segíteni, hogy a kapitány kérdésére
választ adjunk.
Doktor –
Én nem szólnám le ennyire a közvéleménykutatókat. Aki rendes és igényes,
értékes információkat szállít. E helyett inkább a szociálpszichológiát hívnám
segítségül. Érdemes belenézni ennek a bizonyos népnek a lelkébe, lelke mélyére.
Gyanítom, gyávaságot találunk ott.
Professzor
– A nép attól nép, hogy mindenki közössége, oda tartozik a gyáva is, a bátor is.
Aztán nem becsüljük le a gyávák bátorságát sem. Igaz, az ő bátorságuk többnyire
veszedelmes. A tömegek lincselése vagy a magányos lövöldözők a szörnyű példa
erre. Szerintem az értelemdeficit, de legalább a műveltségdeficit a fő oka
annak, hogy túl sokan áldozatai lesznek a hatalom manipulációjának, és még
többen egyszerűen hitehagyottak, tanácstalanok, vagy zavaros elméletek,
zagyvaságok mellé szegődnek.
Mester – Harag
a népben mindig is volt, ahogy az állatvilágban is látjuk, talán leginkább a
majmoknál. A civilizáció paradox módon ezt hihetetlen méretekben megerősítette,
a növekvő igazságtalanságok eredményeképpen. De a harag nem jó dolog. Pusztító
és önpusztító. Ez táplálja az örök osztályharcokat, a lázadásokat, a forradalmakat.
A forradalmárok azt szeretik hirdetni, hogy a forradalmak viszik előre a
történelmet, de a helyzet nem ennyire egyértelmű, egyszerű pedig semmiképpen. Az
viszont biztos, hogy a haragra a népnek rendszerint jó oka van, és akkor ez
jogos harag. Természetes felháborodás, energia, amely hol okosan, hol ostobán
lesz elpazarolva. És főleg kiszámíthatatlan. Erre jün a modern tudomány és a
modern technika, kémiástól, és engedelmesen tesz a hatalom kedvében. És íme, a
csodálatos eredmény: a nép fékezett habzású haragja. Ez más, mint a történelmi birkatűrés,
konformizmus, „kibekkelés”, opportunizmus. Ez egy új, nyugtalanító színt. Új,
és még nem ismerjük titkát, még kevésbé ellenszerét, de fontos lenne
felismerni, és segíteni abban, hogy a nép mégis egészségesen érezzen, értelmesen
viselkedjen, hogy végre sorsa kovácsa legyen.
Professzor
– Nagyon is jól értem, drága Mester, miért fogalmazol ilyen megfontoltan. Nem a
vad haragot, a vad habzást hiányolod, hanem az értelmes cselekvést a haragra
adó okok ellen.
Kapitány –
Én annyit mondok, hogy az értelmes cselekvéshez programot ne a néptől várjunk. A
nép azzal tenné meg a magáét, ha felháborodik, amikor fel kell háborodni.
* * *
