2274 – Itt a piros – A professzor asszony próféciái

Professzor – 2274-ben világkongresszust tartanak: Miért vallott kudarcot a mesterséges intelligencia az „Itt a piros, hol a piros?” társasjátékkal szemben – avagy a mesterség intelligencia korlátai címmel.

* * *

Trump és Kína fővárosa – A kapitány bizalmas értesülései

Kapitány – Igen bizalmas értesüléseim szerint Trump arra készül, hogy Tajpejt ismerje el Kína fővárosának. Csak még kivár, mert attól tart, hogy zavargások törnek ki Makaóban.

* * *

2029 – Robotolimpia – A professzor asszony próféciái

Professzor – 2029-ben, közvetlenül az előző évi rendes olimpiai és paralimpiai játékok után Los Angeles, esetleg más élelmesebb város megszervezi az első olimpiát, ahol csak robotok vesznek részt. A részvétel feltétele a 160-180 cm testmagasság, a 60-90 kg testsúly, a két (és csak két) kar, illetve láb megléte. Az egyes sportágaknál tiltva lesznek az emberidegen szerkezetek alkalmazása (mint például a magasugrás a propeller). Ezeken a játékokon még csak 12 sportágban versenyeznek a robotok, de már az ekkor szenzációs rekordok születnek. Így a Titanko nevű kínai robot 2836 kg-ot emel fel lökésben.

* * *

Utazások Eutlantiszban – A temetkezési szarkó

Mester – Nagy meglepetés volt megismerni az eutlantoszok temetkezési szokása, ha azt egyáltalán temetkezésnek lehetne mondani. Ott ugyanis jó ideje teljesen megszűnt a halottak földbe temetése. Ami egy ember után marad, az egy speciális eszköz, amely lényegében egy e-könyv-olvasó. Ez tokban van, borítóján a halott fényképével és nevével. Hátulján van három kis rekesz: az egyikben egy hajtincs, a másikban két bőrdarabka a hüvelyk és a mutató ujjról, végül egy némi gyémántpor, avagy ahogy ők mondják, „csillagpor”. Ezt valamilyen technológiával nyerik a holttest hamvasztásakor. Maga az e-könyv-olvasó az elhunyt teljes szellemi hagyatékát tartalmazza. Benne van minden írása, minden kép, amelyet ő készített, vagy róla készült. És ez az archív állandó jelleggel mindenki által elérhető online. De van egy külön „vendégkönyv” is, amelybe bárki írhat, hagyhat üzenetet, megoszthatja emlékeit és érzéseit. Afféle elektronikus szarkofág, amelyben az elhunyt nem huny ki teljesen. Az eutlantoszok ezt egyszerűen szarkónak hívják. Általában a rokonok őrzik az elhunytak szarkóit, de vannak nyilvános szarkotékák, Ezekre mindenki gondosan vigyáz, szent tárgyaknak tartják.

* * *

Aranymondatok – Pest és Buda

Professzor – Pest meg Buda? Hát nem egypetéjű ikrek…

  

* * *

2040 – Beültetett személyi – A professzor asszony próféciái

Professzor – 2040-ben először egy távol-keleti országban, de hamarosan az egész világon a személyit felváltja egy beültetett chip.

* * *

Jobb, közép, bal

Kapitány – Magam is kezdem elfogadni, hogy ma már nincs értelmük az ilyen szavaknak, mint jobboldal, meg baloldal… Mit gondoltok erről?

Doktor – Azt, hogy soha nem is volt értelmük. Vannak a szabadságpártiak és vannak, akik összevissza beszélnek, csak szóhoz, de főképpen hatalomhoz jussanak.

Professzor – Így szól a szabadságpárti pártosság: mi vagyunk a jók, hiszen éjjel-nappal a szabadságot hirdetjük, az összes többi vagy buta, vagy gonosz. Szerintem a három szónak fontos jelentése van. A megtévesztő, különösen, amióta demokrácia és média dúl, az, hogy mindenki baloldali frázisokat puffogtat, kacérkodik baloldali eszmékkel, sokszor baloldalisággal, de égen-földön nincs már igazi baloldali erő.

Mester – Ezzel egyetértek, és súlyos veszteségnek tartom az igazi baloldaliság szertefoszlását a politikai porondon. De ne legyen kétségünk, hogy a baloldaliság ott lapul mindenki keblében, akinek helyén van a szíve…

Professzor – Keble bal oldalán…

Doktor – Esze legyen a helyén… Középen…

Kapitány – Talán hagyjuk ki ezt a kabalisztikus fiziotopológiát, és magyarázzátok el szegény nekem, ha már mindenki baloldalán hordja a szívét, középen az eszét, miért vannak ilyen kibékíthetetlen táborok? De érdekes módon, mindig ebben a hármas megosztásban, ha az néha. ahogy tanult barátnőnk is kidomborította az imént, mostanában az egyik tábor meglehetősen virtuális. Miért nem két, vagy például öt táborra szakad szét a társadalom?

Professzor – A történelem sokkal tarkább, mint ahogy el tudjuk képzelni. Az, hogy három „táborra” szakadna a társadalom, meglehetősen elvont általánosság, bár bizonyos nézőpontból van relevanciája. A közvetlenebb vizsgálat inkább azt mutatja, hogy egy hagyományos, de ma is sokfelé fennálló társadalmakban annyi „tábor” ahány kaszt létezik, a posztmodern társadalmakban annyi, ahogy párt, beleértve a parlamenten kívülieket is…

Mester – Vagy ez tízzel szorozva…

Kapitány – Bevallom, nem lettem kisegítve. Nem lehetne egyszerűbben, akár egy szóval jellemezni ezeket?

Professzor – Erre nem vállalkoznék. Erre egy vaskos monográfia tudna érdemi választ adni, egy olyan, amely talán még nincs is megírva…

Mester – Azt a bizonyos monográfiát fontos lenne megírni, de addig is megpróbálkozni az egy szavas válasszal. A jobboldal: rend! Közép: szabadság! Baloldal: munka!

Kapitány – De hát ez mind jó és fontos érték! Melyik nélkül lennénk meg?

Professzor – Elismerésem, Mester, hogy ilyen bölcsen határoztad meg a kulcsszavakat! Igen, ezt követve, világosan meg lehet érteni a politikai antagonizmusokat.

Mester – Igazad van, bátor barátunk! Ez mind jó és fontos érték. Az ördög ezek egyoldalú kiemelésének részleteiben van, amelyből a fő politikai áramlatok építik magukat.

* * *