Kapitány –
Többször felmerült, hogy az amerikai elnökválasztás 2016-ban valóságos
polgárháborúvá fajulhat. Gondoltátok volna tavaly, hogy ez a veszély nem múlik
el a választások lezárultával, hanem ellenkezőleg, egyre nagyobb?
Professzor
– Bizony, legalább négyszer polgárháború szélére került Amerika. Először párton
belüli feszülések miatt, utána közvetlenül a választások előtt és után. Ennyi
idő távlatából visszatekintve úgy látom, hogy a veszély csakugyan reális volt,
és éppen ez a döbbenetes. Ami azóta zajlik, az csak megerősíti, hogy Amerika
alaposan destabilizálódott, és ez a világ vezető hatalma esetében több mint
ijesztő az egész világ számára.
Doktor –
Trump megválasztása az igazi trauma, ez az igazán ijesztő. Polgárháború pedig
nem lesz, ami zajlik az a társadalom jogos reakciója, szégyellném magamat, ha
nem ez folyna Amerikában is, de ahogy egyre látványosabban látjuk, az egész
világon.
Kapitány –
Trump nem az eszményem, és sejtem, hogy e társaságban egyikünké sem. Szememben
ez egy arrogáns, gátlástalan cégvezető és az európai ízlésnek sehogy sem
megfelelő kovboj ötvözete. Ezzel együtt ő Amerika demokratikusan megválasztott
elnöke. A reakció vele szemben annyira eltúlzott és elhibázott, hogy egyszerűen
hitelteleníti az ellenségeskedőket.
Professzor
– Az kevés azt mondani, hogy demokratikusan megválasztott. Eddig ekkora
ellenszélben egyetlen amerikai elnökjelölt, nem hogy nyert volna, de nem is
találta magát. A fősodor-média 100%-a, a celebek 99%-a, maga a hatalom
Fehérházastól, a közvélemény-kutatók és babrálók, a nagypénzek mind-mind
keményen ellene, és lelkesen Hillary mellett voltak. Józanésszel azt kell
mondani, hogy egy PC-kampány esetén Trump a szavazatok legalább 60%-t és az
elektorok 90%-át szerezte volna…
Mester –
Megértelek, tanult barátnőnk, magam is hasonló becslést mondanék, tudván tudva,
hogy ez efféle utólagos spekulációkkal óvatosan kell bánni. Közben meg még
merészebbet mondtam a választások után, és fenntartom most is: Bernie Sanders
legyőzte volna Trumpot. Csak az volt a nagy gond, hogy liberális barátaink nem
voltak képesek felülemelkedni, és egy társadalmilag elfogadható programot
felajánlani egy társadalmilag elfogadható személy vezetésével.
Professzor
– Ó, az örök idealista! Miért éppen a liberálisok tegyék meg ezt?
Mester –
Azért, mert jelenleg nekik lenne a legnagyobb esélyük erre. Vagy inkább a
konzervatívoktól várnád a csodát. Netán attól a magányos demokratikus
szocialistától?
Doktor –
Hát nem rá fogadtál volna?
Mester –
De igen, ráfogadtam volna, elvből is, de bízva is sikerében. Közben tudtam,
hogy ő magamagától, mintegy hajánál fogva, nem állíthatja ringbe magát Clinton
helyett. Ehhez kellett volna a liberális feleszmélése…
Professzor
– Késik, késik, és sokáig késni fog, kedves Mester. Esetleg rosszabb is lesz…
Mester –
Mi tagadás, jelenleg én is így látom. Elveszítették fejüket, zsákutcába tolják
a politikát…
Doktor –
Ezt a bigott populistát minden áron meg kell akadályozni, mert szép új világra
ébredtünk ezzel a csodálatos trojkával: Trump, Putyin, Netanjáhú…
Kapitány –
Érdekes, néhány napja hallottam ezt a trojkát így, másnap ügyészi vizsgálat
indult Izraelben Netánjáhú ellen törvénytelen ajándékok elfogadása miatt…
Doktor –
Bátor kapitány barátunk, megint nyakon csíptél egy összeesküvést?
Professzor
– Lám, lám, nálunk is felforrósodik a hangulat…
Mester –
Így jó ez, se pénzen, se igazságon nem osztozunk… És mivel a világnak sem
diktálunk, mindenki megnyugodhat…
Kapitány –
Szegény világ, pedig most nagy bajban van, rá férne egy jó tanács..
Professzor
– Hát füleljen! Itt aztán ráakad!
* * *