2014. szeptember 8., hétfő

Ki akarhat háborút?

Professzor – Egyre nagyobb aggodalommal figyelem a világ eseményeit. Éppen száz éve tört ki a Nagyháború, és azt hamarosan egy még nagyobb követte. Sokáig úgy tűnt, ki lehet iktatni a világháborúkat életünkből. De, lám, megint ettől kell tartani…
Kapitány – A harmadik világháború nem lesz, az már elkezdődött… Vagy legalább többen ezt mondják… Sajnos, ebben van valami, de szerintem igazi, az egész világot csatatérré változtató háború többé nem lesz. Ehhez túl sok pénz kellene…
Doktor – Pénz lenne, meg igény is… De valóban nehéz ügy, főleg logisztikailag… Meg aztán túl sokan vagyunk már olyanok, akik sokat veszíthetnénk ezzel. Nem vagyunk a 99%, de nem is az 1%. És nehéz lenne átlépni rajtunk…
Mester – Rendben van, te és sokan mások nem akartok háborút. De vajon ki akarhat?
Professzor – Nekem Obama gyanús… Nem azért, mert meg akarná menteni Ukrajnát, ez nevetséges feltételezés! Amerika kezéből kezd kicsúszni a világelsőség, közben akkora államadóság lóg a feje fölött, hogy az végzetesen összeroppanthatja. Csak egy olyan világkataklizma hozhatja rendbe Amerika szénáját, amelyben mindenki megégeti magát, lehetőleg Amerikánál jobban.
Mester – Nem hiszem, hogy Obama ilyen rövidlátóan gondolkozna. Nem beszélve arról, hogy nehéz lenne ma olyan világkataklizmát összehozni, amelyben Kína jobban égetné meg magát, mint Amerika. Ellenkező esetben viszont ezzel Amerika nem hogy megmentené a világelsőségét, hanem ellenkezőleg, siettetné. Azt viszont nem tudjuk kizárni, hogy vannak olyan erők, amelyek hasonlóképpen számolnak, ahogy tanult barátunk éppen vázolta.
Doktor – Én nem hiszek ilyen elméletekben, ellenkezőleg. Én hiszem abban, hogy Amerika egy békés és konszolidált világban ügyesen leépíti az adósságát. Bajkeverésben inkább Putyin gyanítható, mert képtelen belenyugodni birodalmi ambíciói kudarcában. Se szovjet, se orosz, de Putyin-birodalom sem lesz már sokáig.
Kapitány – Nekem nagyon furcsa ez az eszelős Putyin-ellenesség, különösen, hogy ez a két nagy, Amerika és Kína történelmi versenye mellett jelentéktelen helyi konfliktus. Sőt, Amerika stratégiai értelemben itt is öngólt lő, hiszen Kína karjaiba kergeti Oroszország.
Professzor – De arra nem gondolsz, hogy Oroszország összeroppantása főpróbája annak, amit még Kínával is meg kell vívni?
Kapitány – Na, látod, ez lenne az igazi, és talán az utolsó világháború…
Doktor – És, persze, ne felejtsük el az Iszlám Államot, mert könnyen lehet, hogy ez lesz a pokol igazi kapuja…
Mester – Nem tudom kapu-e ez a pokol, de számomra nem kétséges, hogy eltemetett régmúlt próbál ezen keresztül a világra törni. Más, igen súlyos kérdés viszont, ki és miért nyitotta ki ezt a kaput… Ő sem akarhatott éppen békét…
Kapitány – Végül is, Mester, szerinted ki akarhat háborút?
Mester – Még mindig merem remélni, hogy szinte mindenki meg akarja mutatni rémisztő izmait, de háborút igazából senki nem akar… De ebben azért nem lehetünk annyira biztosak. Láttunk mi már politikusokat háborút követelni, természetesen a nemzet vagy éppenséggel az isten ügyéért. Ébernek kell lennünk! Számon kellene tartani, ki akarhat háborút. És számon kellene tartani, ki akarhat békét. Dolgozni kellene egy új – nemes és racionális – irenizmusért! Egy hatalmas új békemozgalomért!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése