2014. április 12., szombat

A nép és a vesztesek

Professzor – Nem értem, barátaim, ezt a sivatagi csendet! A nyertesek gondterhelten örülnek, és készülnek az új ciklus beindítására, a vesztesek ostobán maszatolnak felelősségük dolgában, és bőszen állnak az európai választásoknak. De főleg a társadalom hallgat, az a társadalom, amelynek a nagy többsége változást akart…
Kapitány – Az egyetlen némi izgalmat a Szabadság téri emlékmű okozta, de ez is csak néhány tucat embert mozgósított. Lehet, hogy az egész kormányváltó hangulat egy súlytalan elégedetlenség?
Mester – Mit gondoltok, másra számítottak a kormányváltók?
Professzor – Én hinni akartam, és hittem is, hogy hisznek a győzelemben, és összehozzák.
Mester – Elhozhatták volna nekik az emberek, de ők maguknak képtelenek lettek volna összehozni. Az emberek meg nem törték magukat, hogy elhozzák nekik a hatalmat. Ez most már tény… De miben látjátok a magyarázatát?
Kapitány – Hiteltelenek voltak, és nem mellesleg politikusi antitalentumok, egytől egyig. Mesterházy egy mély vagy legalább eredeti gondolatra nem képes, Bajnai nem képes normálisan és megnyerően kommunikálni, legfeljebb megnyerően mosolyogni és pislogni. Gyurcsány nem képes többre, mint hévvel eljátssza Orbán urbános változatát.
Doktor – Tíz éve volt annyi esze, hogy észrevegye: Orbán egy saját párhuzamos államhatalmat épít, de semmit nem tett ennek megakadályozására vagy ellensúlyozására.
Mester – Drámai elszólása volt Orbánnak győzelmük bejelentésekor: „Hogy megérdemeltük-e a Jóisten eldönti, de hogy megdolgoztunk érte, annyi biztos…” Ebben igaza van, sokat, túl sokat tettek ezért a győzelemért. És senkinek nem lehet kétsége, hogy túl sok minden ebben nem volt „elegáns”, de talán törvényes sem. A kérdés az, hogy milyen mértékben a Fidesz „fáradozása” és milyen mértékben a kormányváltók „baleksága” adta ezt az eredményt?
Kapitány – Számomra nem kétséges, hogy döntő volt a baloldal végtelen szerencsétlenkedése.
Professzor – A baloldali és balliberális pártok baleksága tény, az is tény, hogy azok alaposan eltávolodtak az igazi baloldaltól, a néptől, de ha nincs meg a Fidesz végtelen gátlástalansága minden téren, a nép másképpen döntött volna…
Doktor – Én nem ragadnék ennél a kérdésnél, hogy kinek nagyobb a felelőssége, ezek úgysem összemérhető dolgok. Én inkább a miatt döbbentem meg, hogy a választások másnapján a kormányváltók minden másról beszéltek, csak nem a választások tisztességtelenségéről. Emlékeztek, mi volt Magyarországon a 2002-es és a 2006-as választások másnapján? Igazi hetekig tartó zendülés vélt csalások miatt. Majdnem valóságos polgárháborúba sodorták az országot, a vesztes dühe és politikai kalandorságból. Nem az hiányzik, hogy most a baloldal ezt utánozza, de illett volna a valóságos és kétséget kizáró csalásoknak neki menni, mert ezek bizonyíthatóan eltorzították az eredményeket, jogilag pedig egyszerűen törvénytelenné és így érvénytelenné tették a választásokat.
Mester – Te bizonyára most a kamupártok által elkövetett tényleges csalásokra gondolsz.
Doktor – Igen, azokra, az ajánlóívek törvénytelen csalárd másolására. Ha ezeket a csaló kamupártokat kizárták volna, tucatnyi körzetben más lett volna az eredmény. Nem az az érdekes, hogy a baloldal így sem szerezte volna a többséget, de elkeserítő, hogy ezek ilyen gyáva, sunyi módon elsikkasztották a riposztot.
Mester – Teljes mértékben egyetértek veled, és ez a felelőtlen hozzáállás engem is felháborít. Csupán azon gondolkozom, milyen további, esetleg rejtett okai lehetnek ennek? Te mit gondolsz, bátor kapitányom, az összeesküvés-elméletek nagy tudója?
Kapitány – Igen, el lehet képzelni, hogy a kormányváltók szándékosan muzsikáltak olyan gyengén. Lehet, hogy a nagy agytrösztök úgy ítélték meg: a balliberálisoknak semmi esélyük, ha egy sima győzelemmel megszerzik a kormányrudat, de nincs erejük visszacsinálni a normális demokratikus környezetet. Ehhez az kellene, hogy egy közeli időpontban a Fidesz számlájára írható csőd következzen be…
Mester – Semmi kétségem, hogy mindenféle agyak és agytrösztök vannak, olyanok is, amelyek ilyesféléket gondolnak. És csak abban bízom, hogy a magyar társadalom, a magyar nép itt helyben megtalálja azokat a másmilyen gondolatokat, embereket és erőket, amelyek őt szolgálják. Ebből a szempontból a mostani pártok mind vesztesek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése