2016. november 10., csütörtök

Trump triumfál

Professzor – Mester, zseniális volt prognózisod, hogy akárkit is választanak, az elit befogja szekerébe, és minden megy majd úgy, ahogy kell. Látjátok, a tözsde nem hogy nem omlott össze, de az összerezzenése csak világvégéken volt említésre méltó, a befektetők kedve határozottan jó. Ma Obama is joviálisan fogadta utódát a Fehér Házban.

Kapitány – Az előre vetített apokalipszisből semmi nem lett. Pedig bekövetkezett, amit lehetetlennek akartak beállítani.
Professzor – Mi az hogy! Trump úgy győzött, ahogy régen, külösen republikánus jelölt. Úgy hogy közben eddig soha nem volt módon a média 95 %-a ellene volt, ő meg tized annyi pénzt költött a kampányra, mint Clintonék.
Doktor – Azért már nem úgy állítsátok be, hogy a vízen járó messiás jött el újra közénk! Nem kellene kimondani, hogy egy primitív, agresszív, szexista, xenofób ember került a legnagyobb hatalom élére. Nem arról kellene beszélni, hogy ma a világ veszélyesebb hely lett?
Mester – Kezdeném azzal, hogy én nem prognózist mondtam, hanem csak emlékeztettem az elit bámulatos képességére, hogy az üzletre koncentráljon. És ez előbb-utóbb bedarál mindent és mindenkit. Ugyanakkor én a legkevésbé misztifikálnám ezt a képességet. Nem beszélve arról, hogy ha van választási lehetőség, az elit is, a tőke is, mindenki a neki jobban megfelelőt választja. Közben azt a hibát sem kellene elkövetni, hogy azonosítjuk a tőkét és az elitet. Egyszerűsítve, az érthetőség kedvéért kiélezve a dolgokat, azt mondanám, hogy az elit számára Trump elkeserítő, feldolgozhatatlan választás, a tőke számára adott helyzet, nem kevés előnnyel. Itt lenne az idő, hogy jobban szemügyre vegyük a világot mozgató erőket, úgy mint elit, tőke – de főképpen a már kitűnően megszerveződött liberális kaszt.
Doktor – Mi a fene, ez a liberális kaszt? Az a sötét gonosz háttér-hatalom, amelyet minden flúgos nacionalista vizionál?
Mester – Nem, semmiképpen nem az. Sötét elmék és sötét erők mindenhol vannak, jobboldalon is, baloldalon is, az exotikus centrumban is. A liberális kaszt bizonyos értelemben az új társadalom magja, vagy – és ez szükségszerűen abszurdnak hathat – az új plebsz. Ám ez az új képződmény ellenséges világban alakult ki, ezért még zavaros az öntudata, szélsőségek hatása alatt van, gyanakvó és agresszív. Végtelenül bonyolult helyzet ez, és most azzal is meg kell birkozni, hogy kaszton kívüli erők szerezhetik meg a hatalmat.
Doktor – Ez már megtörtént. Trump megszerezte a hatalmat, ráadásul úgy, hogy saját párttársai adják a többséget mind a Szenátusban, mind a Képviselők házában.
Mester – Látod, éppen ez az, Trumpnak mindenért meg kell majd harcolnia párttársaival. Ne feledjük, ez nem Kelet-Európa, ahol a vezér markában tart mindenkit, és a parlamenti frakció zombikból álló szavazógép. Egykettőre kiderül, hogy az elnöknek mindenért meg kell harcolnia kilenc egyenként tízezer fejű sárkánnyal.
Doktor – Mindjárt szakad a szívem érte.
Mester – Ne ezt ne tedd, szépségem, te túl drága vagy nekünk. De azt meg kell érteni, hogy bizonyos vonatkozásokban az amerikai elnök túl sokat is tehet, embereket likvidálhat drónokkal vagy átvitt értelemben, szervezhet az embereknek cirkuszt, szórhat kenyeret, aprópénzt, de a történelem más szint…
Doktor – Nem tudom, hogy a történelem hiányos emeletére tud átverekedni, de lesújt, hogy maradt meg saját tornyaiban. Ott felőlem terpeszkedhet a századik emeleten is…
Mester – Megértelek, de most duzzogjunk? Menjünk tüntetni Trump megválasztása ellen?
Professzor – Döbbenetes látni azokat az embereket tüntetni Trump megválasztása ellen, akik nem régen kígyót-békát kiáltottak ellene, mert nem akarta megígérni, hogy elfogadja a választás eredményét.
Mester – Szerintem a dolog ott bicsaklott el, amikor a demokrata párt vezetése elcsalta a jelöltválasztást, és kigolyózták Bernie Sanderst, aki bizony, nyert volna Trumppal szemben.
Kapitány – Meredek spekuláció.
Mester – Nem, ez nem spekuláció. Ha egy kicsi karambolozott, lehet mondani: „Ha ezt meg azt teszed, elkerülhetted volna a tragédiát.” Éz valóban lehet adott esetben haszontalan spekuláció, de más esetben ez lehet egy helytálló és megszívlelndő tanulság. Csakhogy valóban a liberális klaszt ma még nincs felkészülve arra, amit Sanders nagyon szelíden és pragmatikusan kínált.
Professzor – Majd lesznek újabb Sandersek, akik bizonyára nem lesznek annyira szelídek és pragmatikusak, annál elszántabbak.
Mester – Nem lenne fölösleges itt még valamit észrevenni és elismerni. Trump győzelmében vastagon benne vannak Clintonék hibái, de azok el is törpülnek Obama hibái mellett. Hatalmas reményeket ébresztett, hatalmas hitelt kapott az egész világtól…
Professzor – Egy ingyen Nobel-díjjal megspékelve…
Mester – Az Amerikát jól ismerő szakemberek bizonyára komoly listát tudnának összeállítani Obama jó tetteiről, de lehet-e ezzel megcáfolni a társadalom hatalmas csalódását? Az elmúlt 8 év alatt a gazdagabbak még gazdagabbak lettek, a szegények még szegényebbek, és így szükségszerűen Amerika is agresszívebb lett otthon is, külföldön is…
Kapitány – És lám, hiába adta bele teljes idejét, energiáját, megmaradt hitelét, hogy befusson az, aki mellett akár tovább is szárnyalhatott volna politikusi karrierje, a népharag új Robin Hoodja – pestiesen szólva – legyalulja a politika színpadjáról.
Doktor – A ripacs milliárdos, mint Robin Hood… Szép paródia…
Mester – Mi tagadás, nem vagyok boldog attól, hogy ez a nagy ország ezt a két figurát találta érdemesnek a végső versengésre. Azt kell hinnünk, hogy a mai kínai káderválasztási tudomány hatékonyabb, mint az amerikai…  De legyünk optimisták, lehet, hogy Trump most éppenséggel beválik mint homeopátiás orvosság, és Amerika – hála saját népének – erősebb, de főleg békésebb és bölcsebb lesz.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése